2012. június 20., szerda

12. fejezet

Huhh, ilyet még soha nem írtam, remélem, olvasható lett... Ja igen, +18-as, de aki akarja, úgyis elolvassa ;)




Reggel a telefon csörgésére ébredtem.
- Igen? - szóltam bele álmosan.
- Tudod, ki a világ legjobb kapusa 2009-ben? - kérdezte Sara, és hallottam a hangján, hogy mosolyog. - Nyolcvan ponttal nyertél. Gratulálok!
Csak egy nyögésre futotta tőlem.
- Felkeltettelek? Bocsi, nem akartam.
- Semmi baj, már ideje volt felkelni.
- Figyelj - váltott komolyabb hangra. - Ma nem tudunk találkozni. Haza kell utaznom...
- Baj van? - kérdeztem.
- Nem tudom - sóhajtott. - Irene mondta, hogy otthon szükség van rám.
- Vigyázz magadra!
Sóhajtva nyomtam ki a telefont. Hosszú nap lesz. Edzésen látszott rajtam, hogy a gondolataim máshol járnak. Sergio próbált feldobni néhány beszólással, de nem igazán jött össze neki. Aztán megunta és komolyra fordította a szót.
- Ide figyelj, Iker! Sara elment egy napra, na bumm! Nem áll meg a világ, holnap hazajön. Addig meg szedd össze magad, könyörgöm! Nem halsz bele, ha egy napig nem látod - csapott a vállamra.
Láttam magam kívülről, hogy milyen szánalmasan festek. Tudtam, hogy ez nem jó így. Nem függhetek tőle ennyire.
Mégis aggasztott, hogy se egy SMS-t, se egy hívást nem kaptam tőle. Valahol mélyen tudtam, hogy most a családja a legfontosabb, de aggódtam érte.
Másnap sem jelentkezett. Ezúttal már maga Mourinho mondta, hogy jó lenne, ha összekapnám magam. Tény, hogy olyan lövéseket is beengedtem, amit máskor simán védek.
Aztán este, mikor már lemondtam róla, csengettek. Szerintem még soha, senkit nem engedtem be ilyen gyorsan. Kopogott, aztán kinyitotta az ajtót. Mikor meglátott, ledobta a táskáját és a nyakamba vetette magát. Arcát a mellkasomba fúrta, egy milliméternyi hely sem maradt kettőnk között. Percekig csak öleltük egymást.
- Hiányoztál - suttogta.
Végigszántottam a haját és próbáltam a lehetetlennél is közelebb húzni magamhoz. Illata megnyugtatott.
- Ilyet soha többet ne csinálj! Aggódtam érted.
Elhúzódott, de csak annyira, hogy a szemembe nézhessen.
- Sajnálom. Csak... - lehajtotta a fejét.
- Majd elmondod - ajánlottam fel, mivel láttam, hogy még nem áll készen rá.
Hálásan bólintott, majd tekintete a szemeimről lentebb vándorolt. Tudtam, mit szeretne. Lassan közelebb húztam magamhoz és összeillesztettem az ajkainkat. Éreztem, hogy most erre van szüksége. Karjait a nyakam köré fonta, ujjaival pedig beletúrt a hajamba. Folyamatosan simogattam, hol az arcát, hol a karját vagy a hátát. Ajkaink szinkronban mozogtak, mikor nyelve bebocsájtást kért a számba, nem tiltakoztam. Hihetetlen érzés volt két nap után újra a karjaimban tartani. Mikor elhúzódott, hogy levegőt vegyen, ajkaim arcára, majd nyakára vándoroltak, apró csókokat nyomtam selymes bőrére. Halk sóhajai teljesen elvarázsoltak.
- Szeretlek - súgta a fülembe.
- Én is szeretlek. És nekem is hiányoztál - viszonoztam pár perccel ezelőtti vallomását. - Nem is tudod, mennyire.
Levette a kabátját, majd követett a nappaliba. Bevackolta magát az ölembe, én pedig vártam, hogy megszólaljon.
- Sajnálom, hogy nem jelentkeztem, a te helyedben én is teljesen kiakadtam volna. Csak... Otthon rosszabb a helyzet, mint gondoltam. Irene a legszívesebben eljönne, de nem akarja otthagyni anyámat. Apu pedig... lassan már rá sem lehet ismerni. Hol van már az a kedves ember, aki kiskoromban hercegnőként bánt velem... Esténként mindig bejött a szobámba, hogy jóéjt puszit adjon. Hétvégenként mindig elmentünk együtt valahova. Néha túrázni, de volt, mikor csak a kimentünk a parkba és ott csináltunk valamit. Mikor hazaértem a suliból, mindig mosolyogva várt, soha nem felejtem el, ahogy Anyuval egymást átölelve nézték a TV-t. Miért változott meg? És mikor? Szeretném nem magamat okolni érte, de nem megy. Mikor elmentem egyetemre, még minden rendben volt, aztán mikor hazamentem... - csuklott el a hangja és a nyakamba temette arcát.
- Nem hibáztathatod magad, Sara! Nem tehetsz róla - simogattam a haját.
Felemelte könnyáztatta arcát. Így is gyönyörű volt.
- Olyan... nehéz volt eljönni, otthagyni őket! De tudtam, hogy te vársz rám és...
Finoman letöröltem a könnyeit.
- Miattam ne aggódj, ha szeretnél, menj vissza nyugodtan.
Határozottan megrázta a fejét.
- Nem, nem hagylak itt. Nem tudnálak. És nem biztos, hogy a dolgok megváltoznának, ha hazamennék.
Felemelte a fejét, én pedig ösztönösen megéreztem, mit szeretne. Lehajoltam, így ajkaink félúton találkoztak. Úgy kapott utánam, mint a fuldokló, akinek ez az utolsó esélye. Kezei bejárták a testemet, befurakodtak az ingem alá. Kellemes bizsergés futott végig rajtam, ahogy ujjait végighúzta bőrömön.
Mindketten tudtuk, hogy ezúttal nem fogom megállítani. Anélkül, hogy a csókot megszakítottam volna, a karjaimba vettem és felvittem a szobámba. Ott finoman letettem az ágyra, én pedig mellé feküdtem. Ujjait a hajamba fűzte, míg én kezemet a csípőjére helyezve vontam közelebb magamhoz. Mélyen a szemébe néztem.
- Biztos, hogy most akarod?
Mosolyogva bólintott, mire még közelebb húztam és megcsókoltam. Finoman beszívtam alsó ajkát és rágördültem, vigyázva, hogy ne nehézkedjek rá teljesen. Elszakítottam magamat tőle, de csak hogy apró puszikat nyomjak arcára. Közben kezeim a testén kalandoztak, apró köröket rajzoltam derekára, amit szabadon hagyott a felsője. Ajkam elindult lefelé, finoman szívogattam puha bőrét először a nyakán, majd a kulcscsontján. Mikor elértem a pólója szegélyét, még egyszer felnéztem Sarára, aki pont akkor nyitotta ki gyönyörű szemeit. Egyik kezével végigsimított arcomon, mire fentebb tornáztam magam és lágyan megcsókoltam. Rövid csók volt, de nagyon szerelmes. Aztán lassan lehúztam róla a pólót, minden felszabaduló bőrfelületre nyomtam egy puszit. A felesleges ruhadarabot lehajítottam az ágyról, aztán végigsimítottam a karján, majd beletúrtam dús hajzuhatagába. Sara az ingem gallérjánál fogva magához rántott és szenvedélyesen megcsókolt. Elmosolyodtam vadságát érzékelve, majd nevetve hagytam, hogy átfordítson a hátamra. Ráült a csípőmre és lassan elkezdte kigombolni az ingem. Legörgette a vállaimról, hamar megszabadított a felesleges ruhadarabtól. Ujjait végighúzta mellkasomon, egészen a nadrágomig, miközben a nyakamra hajolt és finoman harapdálta, ezzel sikeresen elérte, hogy mindenem elzsibbadjon. Kezével bejárta a felsőtestemet, ismeretlen mintákat rajzolva rá. Csípője közben egy pillanatra sem állt meg, ami nem volt hatástalan rám nézve. Tudtam, hogy ő is érzi, mivel felegyenesedett, tekintetét rám szegezte és alsó ajkát harapdálta. A szeme csillogott. Megragadtam a derekát és egy hirtelen mozdulattal fordítottam helyzetünkön: a párnák közé nyomtam. Megszabadítottam a nadrágjától, majd az enyémet is levettem. Telt ajkaira hajoltam, hogy újra megízlelhessem. Érezni akartam, ahogy szája együtt mozog az enyémmel. Mikor elszakadtam tőle, kicsit felemelkedtem, hogy végignézhessek rajta. Csipkés, fekete fehérneműt viselt, hihetetlenül kívánatos volt. Újabb csókért követelőzve hajolt felém, amit nem késlekedtem megadni. Miközben nyelve az enyémmel játszott, végigsimítottam melltartóba bugyolált domborulatain. Elhúzódtam, és apró csókokat leheltem mellének azon részére, amit nem takart el a csipkecsoda. Sara halk sóhajai betöltötték a teret, ujjait a hajamba fűzte. Lehúztam a válláról az egyik pántot, majd a másikat is és megpusziltam a felszabaduló területeket. Követtem a pánt ívét egészen a háta közepéig, végül kikapcsoltam és lassan levettem róla. Finoman masszírozni kezdtem telt idomait, majd nyögéseit hallva felbátorodtam és szívogatni kezdtem hol az egyiket, hol a másikat. Körmeit a hátamba vájta élvezete jeléül, mire egy pillanatra elhúzódtam és felmosolyogtam rá.
- Élvezed, kis vadmacskám? - kérdeztem.
Elmosolyodott a megszólításon, de mosolya hamar nyögésbe fulladt, mikor kezem elindult lefelé a testén. Ajkaim bejárták ugyanazt az utat, nyelvemen éreztem bőre édes ízét. Mikor a köldökéhez értem, belefújtam, mire Sara felkuncogott. Végigsimítottam selymes lábait, míg végül elértem a bugyijához. Megemelte a derekát, én pedig lassan lehúztam róla. Teljesen meztelenül feküd előttem, felkönyököltem, hogy végignézhessek rajta.
- Gyönyörű vagy - suttogtam.
Elpirult, mire megcsókoltam, ezzel egy időben kezemmel végigsimítottam nőiességén. Belenyögött a csókba, ami mosolygásra késztetett. Még egyszer végigcsókoltam a testét, éveztem, ahogy megremeg érintéseim nyomán. Lentebb csúsztam, Sara pedig rájött, mire készülök. Hátravetette a fejét és behunyta a szemét, én pedig vágyai középpontjára hajoltam. Sóhajai és nyögései egyre hangosabbak lettek, miközben próbáltam a lehető legnagyobb élvezetet nyújtani neki.
Pár perc múlva elégedetten emelkedtem fel, hiszen teste még mindig remegett az átéltektől.
- Ezt még visszakapod - pihegte, de nem tudtam nem mosolyogni rajta.
Látszott az arcán, hogy még nem tért teljesen magához.
A vállamnál fogva a hátamra fordított és lovaglóülésben rám ült, tökéletes rálátást biztosítva gyönyörű testére. Sara a mellkasomra hajolt, jóleső bizsergést váltva ki belőlem minden egyes csókjával. Bőröm felforrósodott, ugyanakkor érintései nyomán libabőrös lettem. Kezei elérték a boxeralsómat és hamar eltávolította rólam a már meglehetősen szűk ruhadarabot. Kezei egyből kényeztetni kezdtek, majd egy idő után nyelvével is rásegített. Körmei a belső combomat karmolászták, mélyről jövő nyögéseket csalva ki belőlem. Hihetetlen volt. Kezeimmel a lepedőt markolásztam, próbáltam túlélni a gyönyört. Mikor már nem bírtam tovább, felrántottam magamhoz és szenvedélyesen megcsókoltam. Eleinte vadul, vággyal telve téptük egymás ajkát, de aztán egyre lágyabbak lettünk.
Váratlanul az agyamba villant valami, mire szitkozódva elhúzódtam. Sara értetlenül fürkészett, mikor eltoltam magamtól és leszálltam az ágyról. Leguggoltam az éjjeliszekrényem elé, de az utolsó reményem is elszállt, mikor nem találtam benne, amit kerestem.
- Ki fogsz nyírni - néztem fel Sarára.
- Miért, mi a baj? - kérdezte értetlenül.
- Nincs nálam óvszer...
Sara pár pillanatig csak pislogott, utána viszont lágyan elmosolyodott.
- Nem is kell. Szedem a tablettát.
- Mióta? - kérdeztem döbbenten.
- Egy ideje - kacsintott rám kihívóan.
Nem kellett kétszer mondania, visszamásztam mellé, és ott folytattuk, ahol abbahagytuk.
Sokáig simogattuk egymást és édes csókokat váltottunk, aztán a hátára fordítottam és rágördültem.
- Szeretlek - nyomtam egy puszit a homlokára.
Mélyen a szemébe néztem, miközben összeillesztettem testünket. Mindkettőnk száját egy elégedett sóhaj hagyta el, éreztem, ahogy körmeivel kidekorálja a hátam, de nem zavart. Pár másodpercig egyikünk sem mozdult, egyszerűen csak élveztük, hogy végre teljesen eggyé váltunk. Aztán lassan megmozdítottam a csípőm, Sara pedig hamar átvette a ritmust. Feje két oldalán összefűztem ujjainkat, miközben apró puszikkal halmoztam el arca minden részét. Kéjes sóhajai keveredtek az én nyögéseimmel, miközben egyre gyorsabban és gyorsabban űztem mindkettőnket a gyönyör felé. Sara hirtelen leállt és kiszabadította ujjait a tenyeremből. Ijedten néztem rá, féltem, hogy talán túl durva voltam. Ő viszont végigsimított az arcomon és a fülembe suttogott.
- Most én jövök!
Kacér pillantást vetett rám és átfordított, hogy a csípőmre ülhessen. Megragadtam a derekát, ő pedig a mellkasomra támaszkodott. Kezét pontosan a szívemre helyezte és elmosolyodott. Nyilván érezte, hogy milyen őrülten ver. Aztán mozogni kezdett, én pedig felnyögtem. Teljesen megőrjített, ahogy apró köröket írt le csípőjével. Kezeimet a melleire vezettem, jóleső sóhajokat váltva ki belőle. Egyre gyorsabban mozgott rajtam, egy idő után a feneke alá nyúltam, hogy segítsek neki. Már nagyon közel voltam a végső robbanáshoz, és arcán láttam, hogy már neki sem kell sok. Felültem és szívogatni kezdtem a nyakát, mire a nevemet sikoltva érte el a gyönyört, pár másodperc múlva pedig én is követtem.
Sara zihálva omlott a mellkasomra, apró csókokkal halmozott el. Mindketten próbáltuk összeszedni magunkat. Karjaimat szorosan a dereka köré fontam és egy puszit nyomtam a hajába.
Felnézett rám, mire kisimítottam néhány csapzott tincset az arcából.
- Ez... - kezdte, de félbeszakítottam.
- Tudom.
Bársonyos ajkait az enyémhez nyomta. Minden vadság nélkül, szerelmesen csókolóztunk. Hátradőltem, őt is magammal rántva, mire felnevetett. Mikor elhúzódott, láttam, hogy csak úgy ragyognak gyönyörű szemei. Legördült rólam, de csak hogy az oldalamhoz simulhasson. Várta, hogy átöleljem, én viszont összeráncoltam a szemöldököm és gondolatban újra lejátszottam az előbbi mozdulatát. Aztán szélesen elmosolyodtam.
- Mi az? - kérdezte értetlenül.
Kissé feljebb tornáztam magam és egy pillantást vetettem a csípője hátsó részére, hogy biztos legyek abban, amit láttam. Felszaladt a szemöldöke.
- Tetszik a tetkód - feküdtem vissza mellé.
Döbbenten nézett rám, aztán elpirult.
- Lebuktam.
Felkuncogtam és egy puszit nyomtam a hajába. Sara szorosan hozzám préselődött, fejét a mellkasomra hajtotta. Magunkra húztam a takarót, majd átöleltem és lassan simogatni kezdtem a hátát. Pár perc múlva légzése lelassult, így tudtam, hogy elaludt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése